A hepatitis B világszerte elterjedt, védőoltással megelőzhető vírusfertőzés, mely akut és krónikus májgyulladást, cirrhozist és hepatocelluláris carcinómát okozhat. Szexuális úton, vérrel, illetve egyéb testváladékokkal és anyáról magzatra terjed. Magyarországon 1999-től oltják a serdülőket hepatitis B ellen, de a felnőtt populáció nagy része fogékony.
A hepatitis B fertőzés során az esetek 10%-ában a szervezetnek nem sikerül a vírust legyőznie, ekkor krónikus májbetegségről beszélünk, perinatális fertőzés esetében ez az arány sokkal magasabb, 90% körüli. A krónikus hepatitis B fertőzés évekig tünetmentesen lappanghat, miközben visszafordíthatatlan károsodást okoz a májsejtekben: terápia nélkül a fertőzöttek 15–40 százalékában fejlődik ki májcirrhosis és/vagy hepatocelluláris carcinoma.
Hepatitis B vírusfertőzés szerológiai szűrővizsgálata során HBsAg kimutatást, illetve indokolt esetben további kiegészítő vizsgálatokat, pl. anti-HBc kimutatást végzünk. Javasolt a vizsgálat többek között ismeretlen eredetű májenzim emelkedés, ismeretlen/új partnerrel folytatott védekezés nélküli szexuális együttlét/vérrel történt kontamináció (pl tűszúrásos baleset, intravénás droghasználat, nem steril körülmények között végzett tetoválás vagy piercing belövés) esetén, illetve várandósság alatt a kötelező szűrővizsgálatok részeként.
Hepatitis B elleni védettség (védőoltás vagy átvészeltség miatt) igazolására Anti-HBs ellenanyag titerszint meghatározás (HBsAg kimutatással kombinálva) javasolt.
